Búcsú
Csak egy szót mondtál,
De elképzelni sem tudod, mekkora fájdalmat okoztál…..
Hogy tud fájni egy szó?
Miért fáj ennyire?
Hisz elmúlt már régen…
Hisz nem kellesz már,
Soha többet veled….
Bocsáss meg, de nekem már nem megy…
Kérlek végleg menj el….
Mert szeretlek…
Ha csak nagyjából tudnád, mi az, amit érzek,
Nem dobnál el egy szerelmes szívet!
Ha tudnád, éreznéd, mennyire szeretlek,
Megőriznéd lelkedben ezt a drága kincset!
Szeretlek Drágám, ezt értsd meg kérlek,
Szeretlek Téged, amíg csak élek!
Te vagy a dal, amely csak nekem szól,
Te vagy az, akiért minden zene szól!
Üzenem a fáknak, földnek s virágnak,
Minden élőnek s holtnak, kik csak Rád vigyáznak,
Enyém légy örökké, mert így szeretlek Téged,
Bármit megtennék, mindent, csakis Érted!
Ki vagy te nekem?
Azt kérded, ki vagy te nekem,
Te vagy az első napsugár, ki szobám ablakán besüt,
Te vagy a csillag, mely az égen énérrtem ragyog,
Te vagy a szellő, ki enyhíti a forróságot,
Te vagy az a férfi, akiért érdemes élni!
Szeretlek Téged, és hiszem, Te is ezt érzed!
Minden perc hiábavaló, mit Nélküled töltök,
Ha csak egy nap még az élet, az a nap csak Tiéd,
De ha több is van hátra, azt is Veled akarom leélni!!!
Érzések
Még ajkamon érzem csókod édes ízét,
Még testemen érzem finom kezed nyomát..
A simogatás emléke még élénken bennem él,
Szívemben s lelkemben örök szerelem tüze ég..
Elmentél tőlem, vajon visszajössz-e még,
Hisz bennem a vágy tüze még oly élénken ég..
Veled lenni csoda,
Nélküled az élet csak komor sivatag,
Kérlek ne várass, gyere vissza hamar..
Tudom, hogy hibáztam, elismerem, én tévedtem,
De kérlek szépen, ne így büntess engem..
Nélküled oly nehéz, egyre nehezebb az élet,
Kérlek bocsáss meg, várlak vissza Téged..
Csókod oly édes, mint a méz,
Gyönyörű szemed csodákat idéz.
Szeretlek Kedvesem, nagyon hiányzol nekem,
Nagyon szépen kérlek, hogy bocsáss meg nekem.....
Egy vers Neked
Szeretlek!
Szeretek rádnézni, gyönyörű arcodra pillantani,
Szeretk szemedbe nézni, tekintetedben elveszni.
Szeretek Hozzásd bújni, csak ölelni és ölelve lenni,
Szeretlek megcsókolni, érezni csókod édes ízét.
Szeretlek simogatni, érezni sima bőröd finomságát.
Szeretlek hallgatni, figyelni minden szavadra.
Szeretlek csak nézni, belefeledkezni szépségedbe.
Szeretek Rád gondolni, mit csinálsz vajon most?
Szeretnélek most is látni Téged, a Boldogságom.
Szeretném a kezed fogni, ujjaidat simogatni.
Szeretnélek megcsókolni, érezni lágy és finom csókod,
Szeretnélek átölelni, sóhajod az arcomon érezni.
Szeretnék a Tiéd lenni, újra és újra átélni ezt a csodát.
Szeretlek őszintén és tiszta szívből!
Szeretlek mindig és mindenhol!
Szeretlek örökké nagyon, nagyon és egyre jobban!!
Szeretlek nagyon, mindig és örökké CSAK TÉGED!!!!!!!
Kérdések
Miért? Mondd miért?
Miért tetted ezt velem?
Miért fogadtad el szerelmem?
Miért nem mondtad, menj el, nem kellesz?
Talán nem volt hazug szavad,
Tán őszintén öleltél?
Csak hazudtad másnak, hogy engem nem szerettél?
Hazug volt e szád, csalfa e szerelmed,
Átverés volt csupán, hogy szíved is szerelmes?
Újra, s újra hittem, igazán szerettél,
De tán csak csalárd játék volt mit velem tettél...
Nem volt hazug szavad, s nem volt hazug semmi,
Minden őszinte volt, szeretném ezt hinni...
Nem tudom, mit tegyek,
Nem tudom már kiben s miben hihetek!
Játék volt csak csupán, mit én túl komolyan vettem?
Nem volt játék érzem, s Te még mindig itt élsz bennem...
Csak még mindig fáj látni, hogy szenvedsz,
Fáj, hogy kétségek közt kínlódsz...
Tán már Te is tudod, legalábbis érzed,
Hogy nem ennyi volt csak csupán, hosszabb még az ének...
Szálljunk együtt tovább a boldogság felhőin,
S az úticél legyen a béke, a boldogság, az örök szeretet és szerelem szigete!!!
Név nélkül, just for you!
Úgy érzem, végre megtaláltam, akit kerestem,
Egy csodálatos és különleges lányt ismertem meg...
Csalárd szavak, melyeket igaznak hittem,
Lám hazugság volt minden vagy
Megint én tévedtem?
Nélküled nincs értelme élni,
Te vagy az életem egyetlen kincse,
És én Téged, Téged, te drágakő elveszítettelek...
Apró butaságok, eltúlzott tettek,
Ezek voltak, mik mindent tönkretettek...
Itt várlak most egyedül,
Magányom elefántcsonttornyába zárva...
Jöjj el hozzám Drágám, hozd vissza a fényt az életembe.
Mikor megérintettél, megszűnt a külvilág,
Mikor hozzám értél, fellobbant bennem a vágy.
Mikor megcsókoltál, olyan volt, mint a mennyben,
Mikor átöleltél, már tudtam mit kell tennem..
Mikor Tiéd lettem, maga volt a csoda,
Tudtam sosem szabad Téged elengednem..
Óh, én bolond, én mégis megtettem,
Apróságok miatt akit szeretek, elvesztettem..
De vissza akarlak kapni, mert őszintén szeretlek!!!
SZERETLEK!!!
SZerelem, szerelem, édes keserűség,
Egyetlen szó, minő egyszerűség.
Régen várt érzelem, örök tüzében égünk,
Ezért, ezért érdemes élnünk!!!
Te vagy az, ki életemet megszínesíted!
Lehetsz az is, ki napjaimat megédesíted!
Egyet kérek még, gondolj néha rám,
Kérlek szeress, újra és újra ölelj át!
Szeretlek Drága!
Szeretnélek újra látni,
Szeretnélek megcsókolni!
Átölelni, Hozzád bújni,
Finom illatod érezni!
Újra, s újra Tied lenni,
Csak szeretni és szeretve lenni!
Hiányzol kedvesem,
Nem megy könnyen, sőt nehezen!
Téged elfelejteni, Soha!
Gyere újra, ölelj meg újra!
Ugyanúgy, csak még egyszer!
|