Hozzád
Nem illünk össze - mondják mások,
De ugyan ki kíváncsi rátok?
Szeretlek nagyon, s ez a lényeg,
Engem elbűvöl egész lényed!
Ahogy nézel, s ahogy beszélsz,
Tetszel nekem, de ennyi az egész?
Ennyi a kérdés, de vajon mi a válasz,
A lehetőségek közül kérlek, Te válassz!
DE AZÉRT:
Hidd el, bennem örökké élni fog a remény!!!
A döntés után
Örökké kereslek és szeretlek,
Szívesen lennék csak Veled!
Tudom, hogy Te még nem szeretsz,
Azt is, hogy csak kedvelsz,
De hidd el, nem mehet ez így tovább,
Kellesz nekem, nem bírom tovább!
Csak annyit kérek, hogy láthassalak,
S nem azt, hogy karjaimba zárhassalak!
Szívesen tenném persze ezt is,
De elviselnéd még ezt is???
Nagyon szeretlek és nagyon hiányzol,
Tán túl sem élem hiányod!!!
Vágyom Rád, ez az igazság,
De ez tán túl nagy kívánság!?
Reménytelen szerelem
Hiába a nagy szerelem,
Miért nincs szívedben kegyelem?
Szeretlek, de hiába az egész,
Te is? - erre gondolni oly merész!
Vagy nem? Reménykedhetem?
Mi a válasz, kedvesem?
Megöl e kétség, de meg nem kérdezem,
Hogy az álmom tönkre ne tegyem!
A barátságból bármi lehet
Mondják, de lehet e ez szerelem?
A bármi ezt is magába foglalja,
De miért köt szívem ily béklyóba?
A szerelem átkozott gyötrelem,
Miért is kell ez nekem?
Hiába küzdenék, az érzés rám találna,
S követne majd tán, a halálba.
Hiányzol!!!
Mostanában sokszor láttalak
De hidd el, ezért nem bántalak.
Egy új érzés lángolt fel bennem,
A hiány ez drága Szerelmem.
Miért nem hívsz Te is így engem?
Miért nem szeretsz Te is engem?
Ha szeretnél nem fájna semmi,
És nem is hiányozna senki!
Mostanában pedig ezt érzem,
S SMSeid gyakran nézem,
Hiányzol, hiányzol, hiányzol,
Na és velem mikor hibázol?
Vétkezz velem, ennyi kell nekem,
Ennyi, csak ennyi kell nekem!
És még annyi, hogy engem szeress,
Egyedül, csakis engem szeress!!!
Magányosan, Nélküled
Magányosan, Nélküled ülök szobámban,
Te pedig valahol máshol vagy a világban!
Annyira hiányzol, légy velem Kedvesem,
Gyere el hát hozzám, Egyetlen Szerelmem!
Légy velem, csak velem, jöjj el hát hozzám,
Ölelj át, csókolj meg és bújj hozzám!
Várok Rád - örökké -, jöjj el hát, kérlek,
S ne menj el, míg szerelmünk tüzei égnek!
Avagy maradj itt örökké, kérlek Téged,
Ha nem vagy itt, hiányzol, gyere már, Édes!
Szeress, csak szeress…
Szeress, csak szeress Benedek,
Ennyit kérek, semmi egyebet.
Ezt az egyet teljesítsd nekem,
Légy az én egyetlen kedvesem.
Végre ölelj át és csókolj meg,
A Szerelem előtt hajolj meg.
Add át magad a kínzó vágynak,
Pihegő tested a forró ágynak.
Csak egyszer, még egyszer, örökké,
Szeress engem, légy az enyém mindörökké!!!
Nem engedlek el soha többé,
Mindaddig, míg tart az örökké!!!
|